A tegnapi beszélgetés magyarul :) Aled Jones vendégei David mellett: Keith Duffy a Boyzone együttesből, és Sam Bailey X-Faktor győztes. | Fotók: DG FB |
Aled: - Köszöntünk mindenkit újra itt a Weekendben, a műsorban, amely nagyszerű vendégekkel és csodás élő fellépésekkel szolgál a nézőknek. Nem más következik, mint a legtöbb lemezt eladó hegedűművész, David Garrett, aki arról is híres, hogy vegyíti a klasszikus, a pop- és a rockzenét, és több millióan kattintottak az interneten a jól ismert slágerek ő általa játszott változataira. Olyan énekesekkel dolgozott együtt legutóbbi albuma kapcsán, mint Nicole Scherzinger, vagy Andrea Bocelli. Jó látni téged, hogy vagy?
David: - Nagyon köszönöm, hogy itt lehetek.
Aled: - Foglalj helyet. Először is, ti hárman nagyszerű bandát alkotnátok.
Keith: - Igazából négyen vagyunk.
Aled: - Ó, köszönöm, akkor én lennék az ügynök. Szóval, duettek Nicole Scherzingerrel és Andrea Bocellivel.
David: - Borzalmas volt (nevet). Nem, őszintén, csodálatos élmény volt, mindketten lenyűgöző művészek, nagyszerű énekesek. Egy kicsit kívül esett Nicole Scherzinger komfortzónáján, de nagyon remekül csinálta és úgy gondolom, ez tényleg nagyszerű szám lett.
Aled: - Ez az X-faktorból nem jött le, hogy Nicole nagyszerű énekesnő.
Sam: - Klasszikus képzést kapott.
David: - És nagy hangterjedelme van, fenomenális.
Aled: - És a duett az új, Caprice című albumodon is hallható. Paganini zenéjét hivatott ünnepli?
David: - Igen, valójában egy filmzenei albumnak készült, igazából az is. Volt egy kis filmes produkcióm, és nagyrészt azon a zenén alapul, amit írtam hozzá.
Aled: - És Paganini a 19. században élt zeneszerző volt, nagyon híres volt és briliáns volt a színpadon.
David: - Igen, ő volt a hegedű Jimi Hendrixe, hogy tisztázzuk a dolgokat. Az ő újításait ismerjük a Brahms, vagy a Csajkovszkij hegedűversenyekből. Az ő kreatív zsenialitása nélkül nem léteznének.
Aled: - A színpadon pedig kétségtelenül egészen elképesztő volt, mint valaki, akit én is ismerek [...] Szóval, te egy rocker vagy egy klasszikus zenész testébe zárva.
David: - Lehetséges, de én csupán élvezem a zenét. És úgy gondolom, minden nagyszerű művészre, vagy zenészre a maga idejében hatással voltak azok a dolgok, amelyek körülvették, a korabeli zene. Olyan korban élünk, ahol sok a pop, az elektronikus zenei hatás, és én csak megpróbálom beleilleszteni ezeket valami olyasmibe, amiben jó vagyok, azaz a hegedűjátékba. És, nos, megpróbálom jól érezni magam közben.
Aled: - Adhatnál néhány tanácsot Sam Bailey-nek, mert mennyi hegedűd is van otthon? Három?
Sam: - A padláson vannak.
David: - Tényleg? És játszik is rajtuk valaki, vagy csak dísztárgyként funkcionálnak?
Sam: - A Supermant tudom rajtuk játszani, nagyon rosszul. De azt hiszem, elszabnám a húrokat. Ez itt nagyon drágának tűnik, szóval nem, nem próbálom meg. [...] Én nem így játszom.
Aled: - Te valójában bármit el tudnál játszani?
David: - Nagyjából (nevet).
Aled: - Van valami kívánságod?
Keith: - Nos, nem bánnám, ha mindent el tud ... szeretem a U2-tól a With Or Without You-t. Kíváncsi vagyok, el lehet-e játszani.
David: - Valami ilyesmi ... [...]
Aled: - Ez a David Garrett cifrázás.
Keith: - Ez annyira szomorú dal, és hogy el tudod játszani, ez csodálatos.
David: - Nagyszerű dal.
Sam: - Feláll a szőr a karomon.
Aled: - Ezeken a hangszereken játszol négy éves korod óta?
David: - Nem, nem ezen a rendkívüli hangszeren.
Aled: - Úgy értem, hegedűn.
David: - Nagyon-nagyon nehéz finanszírozni, szóval ...
Aled: - Mennyibe kerül?
David: - Ez körülbelül 5-6 millió. De euróban, nem fontban, szóval ne aggódj! (nevet)
Aled: - Hálisten, hogy nem adtad oda Sam Bailey-nek az előbb.
Sam: - Letörném a húrlábat.
David: - Tudod, nos, ez egy nagyszerű hangszer, nagyon szerencsés vagyok, hogy az enyém lehet az egyik a fennmaradt kevés nagyszerű Stradivarius közül.
Aled: - Feltételezem, akárhová repülsz, mindig magaddal viszed.
David: - Igen. Sokszor előfordulnak viták, amikor egy zenész a költséges hangszerét viszi magával ...
Aled: - A csellistáknak a mellettük lévő helyre is jegyet kell venniük ...
David: - Igen, de az a szerencse, hogy ez sokkal kisebb, ezért belefér minden rekeszbe. De általában az történik, hogy amikor jön a stewardess, és azt mondja, hogy ezt nem lehet felvinni a gépre, akkor én azt mondom neki, hogy adja meg a nevét, mert ez egy Stradivarius, ennyibe és ennyibe kerül, és hogy ha történik vele valami, fel fogom hívni. Azt szokták mondani, hogy rendben, vigye fel a gépre.
Aled: - Vicces.
David: - Igen, meglepődnek.
Keith: - Miért ilyen drága, miért kerül 5 millióba?
David: - Mert olyan kevés maradt fenn belőlük, ... ez 1716-ból való. Ez a fickó körülbelül 6-700 hegedűt készített, és ezek szó szerint olyanok, mint egy 17. században gyártott Ferrari. És elképesztően szólnak ...
Keith: - Gyártanak manapság valami hasonlót?
David: - Nem.
Aled: - Érdekes, amit mondtál, hogy négy évesen kezdtél hegedülni. Tíz évesen volt az első koncerted nagyzenekarral, tizenhárom évesen pedig az első lemezszerződésed. Ki kellett volna már égned és utálnod kellene a klasszikus zenét. Miért nem így van?
David: - Csak jó a sminkem (nevet). Nem, nem. Egyszerűen élvezem. Úgy értem, nyilvánvalóan vannak olyan időszakok, amikor az üzlet bonyolult, és elgondolkozol, ez az élet része. De a nap végére csak annyi marad, hogy szeretek zenélni.
Aled: - Nagyszerű.
David: - Egyszerűen csak ennyi. Néha van közönségem, miközben játszom, néha csak szeretek magamnak zenélni, de egyszerűen csak élvezem.
Aled: - A jó hír az, hogy Londonban hatalmas közönséged lesz, a Classic FM Live-on ...
David: - Igen, ezt mondják.
Aled: - Hatezer ember. És igazi élvezetben lesz részük. Nagyon köszönjük, hogy itt voltál.
David: - Köszönöm, hogy itt lehettem.
Aled: - David egy perc múlva játszik nekünk valamit. Már odamehetsz. Kérlek, el ne ejtsd a hegedűt!
08:04-től:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése