2015. május 10.

BBC Radio 3 (2015.04.29.)


David Suzy Klein vendége volt a zongorista Julien Quentinnal együtt. Élőben játszották a Caprice Viennois-t Kreislertől, itt meg lehet hallgatni. 01:23:28-tól pedig Brahms hangzik fel élőben a stúdióban (pár másodperc a D-dúr hegedűverseny 3. tételéből, majd a F.A.E. Scherzo). 01:37:09-től jön az interjú.

Ha az előbbi linken már nem jön be a műsor, csak magát az interjút itt is meg lehet hallgatni. | Itt meg direktben hallgatható, le is tölthető.


Live at BBC In Tune!
Posted by David Garrett on 2015. április 29.


David elmondja, hogy általában körülbelül 300 napot van úton egy évben. Ezt az életet ő választotta, és hihetetlen élet is egyben, hiszen annyi mindent látott és ha minden jól megy, még rengeteg dolgot fog is látni. Vele utaznak a barátai is, ez egy életre szóló utazás.
A "világ nagy színpadjai" nem annyira fontos momentumok a számára, inkább a zene áll a középpontban, ha a fürdőszobában játszik, akkor is ugyanazzal az energiával teszi.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tud a kívánt lelkiállapotba kerülni, hiszen a teste ki van téve az állandó utazásnak és időzónaváltásnak azt feleli, hogy akaraterő kérdése. Amikor elkezd játszani, minden mást elfelejt; olyan, mint amikor sportol az ember, vagy a haditengerészetben edz: a testét felkészíti arra, hogy a kellő pillanatban be tudja vetni - az elmével és a szellemmel is ugyanez a helyzet.

Nem felrázni akarja a zenei világot, hiszen a zene önmagában is gyönyörű és időtlen [hozzáteszi: "ez az új albumom címe is" :D], hanem olyan személy akar lenni, aki elérhető, hozzáférhető a fiatal közönség számára. Hiszen végül is a zenészek akkor tudják művelni ezt a fajta művészetet, ha van hozzá közönség is. A saját generációjához azért fűzi különleges kapocs, mivel ugyanazok a félelmeik, örömeik.

A sikoltozó rajongók hadával kapcsolatban elmondja, hogy ezért dolgozott. Nem akar úgy hangzani, mint aki el van telve saját magától, de mindig figyelmet szentelt a közönségére, mindig kommunikált velük. Ez munka, nem pedig azzal érte el, hogy hosszú a haja, vagy mert így, vagy úgy néz ki. Kemény munka, éppen olyan, mint jó klasszikus zenésznek lenni.

Bizonyos előnyökre tesz szert a kinézete által, de vannak olyan helyzetek, amikor hátrányos helyzetbe kerül miatta. De fantasztikus élete van és nagyon szereti azt, amit csinál. Úgy gondolja, minél idősebb lesz, annál jobban élvezi, mert már nem stresszel minden apró részlet miatt - nem a zenét illetően, hanem az életével kapcsolatosan. 

Amíg zenélhet, nem érdekli más; soha nem a közönség számára játszik, hanem elsősorban a zeneszerző tiszteletére, másodsorban saját magának. A színpadon történő varázslat az, amit a közönség igazán látni szeretne, az intimitás, a titok, amelyet csak akkor tud megmutatni, ha teljesen saját magára és a zenére koncentrál. Ha valaki a közönséget akarja lenyűgözni, az rögtön el is bukik.

David szelfije a BBC épületében, a Facebookon itt látható:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése