Pontosan két hétig keresgettük a szavakat, mire megtaláltuk, hogy leírjuk az ott átélt katartikus pillanatokat… Igen, két héttel ezelőtt valóságos csodát élhettünk át az Arena di Verona ódon falai között. Talán elég néhány jól sikerült videót megnézni és meghallgatni, hogy mindenki átérezze egy kicsit az Arénában uralkodó hangulatot.
Mire képes egy nő, ha valamit nagyon szeretne? ... A válasz: bármire…
Verona eddig csak „erkélyéről”, műemlékeiről és különlegesen romantikus hangulatáról volt híres. Szeptember 15-én mégis emberek ezrei özönlöttek a helyszínre, hogy valami olyan csodát lássanak, amivel eddig még nem találkozott a „Szerelem városa”. Nemcsak a jegyek, a szállások is elkeltek erre az éjszakára. Az égiek is kitettek magukért, a díszlet már-már a giccs határát súrolta a közel kétezer éves Arénával, a fölötte kristálytiszta, csillagos éggel és a teliholddal.
Sohasem gondoltam, hogy egy (eddig) normálisnak mondott, korombeli nő képes mind a 180 centiméterét belehajtogatni egy napra és egy egész éjszakára egy autóbusz ülésébe, csakhogy személyesen is megtapasztalja a „csodát, mert a neten rábukkant egy „last minute” jegyre, mely a hőn áhított dátumra szól. Megtettem, és valóban csodát élhettünk meg mind a tízezren, akik jelen voltunk. Aznap a Sors a tenyerén hordozott mindannyiunkat.
A jegy, amit egy nagyon kedves olasz rajongótól vásároltam, szinte a színpadra szólt, tíz méterre Katiéktól (Fekete Katalin és Szánthó Katalin), akikkel e csodás élményben osztozhattam, sőt a második részben már egymás mellett tapsolhattunk!
A két előző koncert (Budapest 2018. és Bécs 2019.) után végre teljes életnagyságban csodálhattam „Hősünket”, aki már a színpadra lépése pillanatában sugározta azt a hihetetlen mágikus energiát, mely mindannyiunkat pillanatokon belül elvarázsolt. A hegedű vonója varázspálcává változott, és a varázslat éjfélig tartott, mint a mesében. A ZENE érzelmekké lényegült a SZERELEM városában, az összegyűlt tömeg szíve David zenéjére egyszerre dobbant. Ha lehet még fokozni a romantikát, akkor képzeljük el Debussy Clair de Lune-jét a felülről bevilágító telihold alatt!
Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a főszereplő is rendkívüli módon meghatódott a teltházas, romantikus helyszín láttán, és talán egy kicsit meg is remegett a hangja a köszöntéskor. Ezután azonban fantasztikus koncertet adott, felvonultatva 10 év legjelentősebb zeneszámait – legalábbis azok egy részét – J.S.Bach-tól a Metallica-ig, Michael Jacksontól Phil Collinsig, Beethoventől az AC/DC-ig.
Volt Novemberi eső és Lila eső, de szerencsére csak a színpadon. Az utolsó számnál -amely a több, mint 7 perces Queen-egyveleg volt- a tetőfokára hágott a hangulat. A nézőtér hangosan énekelt, tapsolt és tombolt.
Természetesen nem maradt el a ráadás, David legkedvesebb Beatles-száma, a Hey, Jude sem.
A két előző koncert (Budapest 2018. és Bécs 2019.) után végre teljes életnagyságban csodálhattam „Hősünket”, aki már a színpadra lépése pillanatában sugározta azt a hihetetlen mágikus energiát, mely mindannyiunkat pillanatokon belül elvarázsolt. A hegedű vonója varázspálcává változott, és a varázslat éjfélig tartott, mint a mesében. A ZENE érzelmekké lényegült a SZERELEM városában, az összegyűlt tömeg szíve David zenéjére egyszerre dobbant. Ha lehet még fokozni a romantikát, akkor képzeljük el Debussy Clair de Lune-jét a felülről bevilágító telihold alatt!
Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a főszereplő is rendkívüli módon meghatódott a teltházas, romantikus helyszín láttán, és talán egy kicsit meg is remegett a hangja a köszöntéskor. Ezután azonban fantasztikus koncertet adott, felvonultatva 10 év legjelentősebb zeneszámait – legalábbis azok egy részét – J.S.Bach-tól a Metallica-ig, Michael Jacksontól Phil Collinsig, Beethoventől az AC/DC-ig.
Volt Novemberi eső és Lila eső, de szerencsére csak a színpadon. Az utolsó számnál -amely a több, mint 7 perces Queen-egyveleg volt- a tetőfokára hágott a hangulat. A nézőtér hangosan énekelt, tapsolt és tombolt.
Természetesen nem maradt el a ráadás, David legkedvesebb Beatles-száma, a Hey, Jude sem.
A szünetben megrohamoztuk a shop-ot, hogy a Bécsben megtapasztalt árubőségre gondolván vásároljunk plakátokat, CD-ket, poharakat. Egy kissé csalódottan távoztunk, mivel pólókon és néhány régi plakáton, valamint kottakönyvön kívül mást nem találtunk. A szünet után lélegzetvisszafojtva és beélesített mobilkamerával vártam, hogy a művész az égből fog leszállni az Asturias-t pengetve, de nem így történt. Valamilyen technikai oknál fogva – nem készült el időben a színpad, valószínűleg az előző esti koncert miatt, amit vacsora közben, kívülről volt szerencsénk végighallgatni – a színpadon adta elő, természetesen a tőle megszokott virtuozitással. Ezt a két apróságot leszámítva – melyekért bőven kárpótolt a fantasztikus, felfokozott hangulat – nagyon különleges koncertben volt részünk, melyről hamarosan DVD is készül!
Írta: Rákóczi Adamecz Bernadett, Szánthó Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése