New York, a tanulmányok, a normális élet és az új barátok
megváltoztatták Davidet. Fiatal felnőttként mindazt behozta, ami
kimaradt
a tinédzserkorából. Kísérletezett ruhákkal, hajviselettel, tetoválásokat
csináltatott, kontaktlencsére cserélte a szemüvegét, és különböző
stílusokat próbált ki: hol feketére festett hajat és gót stílust, hol
ismét hip-hop, vagy heavy metál irányzatot. Évfolyamtársaival és
barátaival
hétvégente a klubokba járás alkalmával mindig újabb zenei irányzatokat
fedezett fel. Elkezdett kísérletezni a hegedűvel és a szórakozóhelyeken
hallott kedvenc számait kezdte játszani. A jazz-szakos
évfolyamtársaival lógott és megtanult rögtönözni. Mindenféle zenei
stílust gyakorolt,
felfedezte, hogy sok hasonló van bennük és elkezdte egymással
kombinálni őket.
"A rock-, pop- és dzsessz
zenével természetesen már gyerekként megismerkedik az ember. A
gondolat, hogy talán ki lehetne próbálni ezeket a hangszeremmel
is, nem tőlem származik, hanem a New York-i tanulmányaim idején
azoktól az egyetemi hallgatótársaimtól, akik nem klasszikus
zenészek voltak, hanem színész-, vagy táncszakosok. Mivel
gyakran felajánlottam, hogy a csoportoknak élő zenét
szolgáltatok, nem klasszikus zenei kéréseket is kaptam, és
megpróbáltam ezeket a hangszeremmel a lehető legjobban
teljesíteni."
Egy
party alkalmával megszólította egy ügynök, és megkérdezte, lenne-e
kedve modellként dolgozni. David igent mondott, hiszen távol Európától
senki nem ismerte hegedűművészként és egykori gyereksztárként.
New Yorkban egyszerűen csak egy újabb, jól kinéző fiatal srác volt, aki a
kifutón, vagy a fényképezőgép előtt bemutatta a legújabb divatot.
Az új mellékállásában sok öröme tellett, újabb barátokra tett szert, és
kellő mennyiségű elismerésben részesült, amikor például a divathéten
márkás holmikban vonult a kifutón. Ezenkívül elmondása szerint rájött,
hogy a divatvilágban vannak a legőrültebb bulik, amelyek néha vad
tréfákkal végződnek a Broadway-en. Ez a "vad" élet természetesen nem
határozta meg David mindennapjait, hiszen ennél sokkal jobban
a szívén viselte a tanulmányait. Hétköznap fegyelmezetten dolgozott,
hogy meglegyenek a feladatai, és ne jusson arra a sorsra, mint
Londonban.