A német hegedűművész a zeneszerzői tehetsége legjavát adja, egyúttal törekszik az egyensúly fenntartására klasszikus és crossover karrierje között.
A 40. évében járó, német-amerikai hegedűművész, David Garrett egy igazi crossover sztár, aki a Covid előtti időkben rendszeresen több ezer ember előtt zenélt teltházas arénákban. Ennek ellenére, - ahogyan azt Charlotte Smith-nek elmondta - nem áll szándékában szakítani klasszikus zenei alapjaival.
Mint tudjuk, David Garrett karrierje a Juilliard Schoolban kezdődött. Első pillantásra semmi különös nincs ebben az állításban. A legtöbb hivatásos klasszikus előadóművész rendkívül fontosnak tartja a konzervatóriumi éveket – esély arra, hogy zenésztársaikkal találkozzanak és együttműködjenek, hogy megbecsült pedagógusoktól tanuljanak, és hogy elkezdjék letenni névjegyüket ezen a versenyterületen. Garrett azonban már 13 évesen leszerződött a Deutsche Grammophonhoz (DG), így ő lett a tekintélyes kiadó valaha volt legfiatalabb, lemezt megjelentető művésze. Már 15 évesen feljátszotta Paganini 24 capriccióját a lemezcég számára, és hegedűszólistaként világhírű zenekarokkal és karmesterekkel turnézott, amióta csodagyerekként néhány nappal a tizenegyedik születésnapja előtt a Hamburgi Filharmonikusokkal debütált. Így aztán a fényes karriert félretenni azért, hogy tinédzser évei végén Ichák Perlman osztályába kerüljön a New York-i intézményben, sok támogatója számára visszalépésnek tűnt.
