Az "Il Cannone", azaz az "Ágyú" becenévre hallgató Guarneri del Gesù hegedűt Genovában, Paganini szülővárosában őrzik
a Doria Tursi-palotában található Musei di Strada Nuova múzeum Paganiniről elnevezett termében.
Mario Trabucco hegedűművész-kurátor 1972 óta a felelőse a hangszernek, havonta egyszer meg is szólaltatja. Játszott rajta Hanoiban, Santiago de Compostelában, Tokióban, Szentpéterváron és Strasbourgban, az Európai Parlamentben (1998. május).
1742-ben készült (a Hill-testvérek adatai alapján, mások szerint 1743-ban), a cremonai hegedűkészítő mester, Giuseppe Guarneri (1698-1744) műhelyében. A mester nevéhez a "del Gesù" nevet is hozzáragasztották, mert 1731-től kezdve a címkéi tartalmazták az IHS monogramot is, amely Jézus nevének görög rövidítéséből származik, valamint egy keresztet is.
Mielőtt Paganini az "Il Cannone" tulajdonosa lett volna, egy Amati hegedűje volt. Az Amatiját 15 évesen szerencsejáték-adósság miatt elvesztette. Egy Livron nevű gazdag kereskedő által megrendezett hangversenyen azonban így nem tudott volna játszani. Livron kölcsönadta neki az elhanyagolt állapotban lévő Guarnerit, és hallván Paganini játékát, nem is is kérte vissza tőle a koncert után. Ez a hangszer aztán egész élete során hű társa maradt, és az erőteljes hangzása miatt nevezte el "Ágyúnak".
Az akkoriban Cremonában készült hegedűkhöz képest nagyobb a mérete. A legtöbb Stradivari és Guarneri úgy 352 mm hosszú, míg az "Il Cannone" 354 mm. 2 milliméter nem tűnik túl nagy különbségnek, de egy húros hangszer, mint a hegedű esetében, ez a kis különbség nagyon sokat jelenthet! Széles is és egy kicsit nagyobb a távolság attól a ponttól, ahonnan a nyak kiindul, a húrlábig.
