BILD-interjú David Garrett-tel: A Beethoven-szenzáció

A Bild meglátogatta David Garrett hegedűsztárt 

Szombaton van a 10. szimfónia ősbemutatója 

Csak az érti Beethovent, aki érzi a fájdalmat 

Fotó alatti szöveg: David Garrett mallorcai nappalijában. A zenész itt él és dolgozik az év egy részében. Jelenleg naponta több órát gyakorol. 

..........................

Jorin Verges interjúja | Megjelenés: 2021.10.08. | Forrás: Bild

Mallorca – Már az első kávé előtt a hegedűhöz nyúl. A BILD mallorcai házában találkozott David Garrett-tel (41).

 

Itt készül fel a világsztár a turnéjára (amelyet 2022 szeptember/októberére halasztottak). Szöveget ír. Zenét szerez. A finommotorikán dolgozik. A BILD számára meghallgatja és eljátssza Ludwig von Beethoven 10. szimfóniáját, amelyet mesterséges intelligencia segítségével fejeztek be, és amely holnap ünnepli az ősbemutatóját. 

BILD: Garrett úr, a 10. szimfóniát befejezték. Mit tett a mesterséges intelligencia a darabbal? 

Garrett: Ez egy izgalmas projekt, amely ajtókat nyit ki, és a maga módján bizonyára közelebb hozza Beethoven zenéjét az érdeklődő, fiatal közönséghez. De azt is gondolom, hogy ez lehet a Beethoven iránti szeretet kezdete is. Az ötlet, hogy kis dolgokat a számítógépbe táplálva valami nagy jöjjön létre, mindenképpen izgalmas. 

BILD: Gondolta valaha, hogy hallani fogja egyszer ezt a szimfóniát? 

Garrett: Nem, természetesen nem. És bizonyos mértékig félek is tőle. Számítógép nélkül nem működne az életem. Legszívesebben számítógéppel írok zenét. De az emberi agyra van szükség a művészet létrehozásához. 

BILD: Milyen mértékben? 

Garrett: Ami a zeneművet teljessé teszi, az a fejlődés folyamata. A javítás. Beethoven javította saját magát, vagy elvetett mindent. Ezt, ezt az emberi elégedetlenséget – ezt egy számítógép nem ismeri. De hogy szerintem miért olyan remek ez a projekt: egyrészt egy érdekes megközelítést teremt Beethoven zenéjéhez, másrészt viszont azt is megmutatja, hogy az ember a maga törékenységével utánozhatatlan az alkotás folyamata során. 

BILD: Mit jelent Önnek Beethoven? 

Garrett: A szimfóniái, a zongoraszonátái és hegedűszonátái már korán társamul szegődtek. Emlékszem, amikor 5 éves koromban az F-dúr románcot játszottam a „Jugend musiziert” című versenyen. Az első művet, amit eljátszhattam. Beethoven hegedűversenye a legnagyobb fegyelmet igényli. De muszáj óvatosan megközelíteni. Beethoven színtiszta forradalom, harc, belső ellentét és kételkedés. Beethoven a nagy művészet; szüksége van bánatra, örömre, fájdalomra, kétségbeesésre. Hogy megmutassa a törékenységet, a gyötrelmet, a félelmet, az örömöt, az aggodalmat. Az összes szimfóniáját biztosan meghallgattam már vagy ötvenszer életem során. 

BILD: Milyen az, ha Ön kételkedik? 

Garrett: Minden gondolatom a munka körül forog reggeltől késő estig. Az apró részletek körül, amelyeken javítani szeretnék. Amikor leteszem a hegedűt, tovább dolgozik bennem. Még álmomban is. Mindig ott van az az igény, hogy még egy kicsit javítsak rajta. A mulandóság, a kételkedés hajtanak bennünket az élet végessége miatt – ezt tükrözi vissza a nagyszerű zene. Egy számítógép sohasem kételkedne önmagában. 

BILD: Önt jobbá teszi a kétely? 

Garrett: Az élettapasztalattal, amely a zenén kívül is felhasználható, egy bizonyos hangulatot adhat az ember egy hangjegynek, bánatot vagy örömöt. Minél idősebb valaki, annál több tapasztalattal rendelkezik. Ebből tud meríteni. Sok nagy pillanatot megéltem, de persze a mélypontok erőteljesebben formálják az embert. Beethoven tizedik, egyben utolsó hegedűszonátájában van egy csodaszép második tétel. Egy álomszerű zongoraszólóval kezdődik, és később a tételben a hegedű ismétli meg ezt a témát. Reménnyel teli, de benne van a fájdalom is; és ezt a fájdalmat érezned kell. Ehhez élettapasztalatra van szükség; ezt nem lehet 10 évesen érezni. 

BILD: Ma már elért arra a pontra, ahol önmaga akar lenni? 

Garrett: Valójában az ember sosem ér el arra a pontra, amelyen lenni akar. És ha azt érzi, hogy odaért, ahol lennie kellene, akkor nem tekint a jövőbe. Akkor az ember lusta lesz. 

................................................................................. 

Beethoven zenéjének különlegessége [a cikk végén olvashatóak az alábbiak]: 

Salzburg – Beethoven 10. szimfóniája befejezetlen volt. Tegnapig. Mivel egy mesterséges intelligencia elemezte a mester által írt részleteket és jegyzeteket, és befejezte a partitúrát. Ehhez a Deutsche Telekom egy nemzetközi szakértőkből álló csapatot hozott össze. 

Az eredményt meghallgathatják holnap (szombaton), élőben az interneten (magenta-musik-360.de) 18:55-től. 

A zeneszakértő Matthias Röder (44), a salzburgi Karajan Intézet vezetője elmagyarázza Beethoven zsenialitását. 

- A zeneszerző újra és újra feltalálta a zenét. A most befejezett 10. szimfónia teljesen máshogy szól, mint a 9. Az egész világgal kapcsolatban van, erőteljes magaslattal és mélységgel. A 10. pontosan ennek ellentéte; spirituálisan, Istenre vonatkoztatva, nagyon bensőséges. 

- Olyan dolgokat kapcsolt össze egymással, amelyeket előtte még senki, például hirtelen operát írt bele egy szimfóniába. Szóval, különböző, egymáshoz nem illő zenei műfajokat kevert össze. 

- Beethovennek sikerül egyetlen ötlettel, tehát egyetlen motívummal egy teljes művet megírnia, például a híres 5. szimfóniát (Da-da-da-DAA!) 

- És ami egészen fontos: Beethoven akkor írta legismertebb műveit, amikor már mindkét fülére süket volt. A kutatók abból indulnak ki, hogy nagyon radikális és szabad lehetett, mivel nem kellett figyelembe vennie a hagyományokat.

.................................................

Magában a fent magyarra fordított Bild-interjúban is bele lehet hallgatni a 10. szimfóniába, (David a 3. tételből, a scherzóból játszik) illetve a következő linkeken: YT | YT | 

A videóban egy nyereményjátékot hirdet David: Aki beküldi a BILD szerkesztőségébe a scherzo saját maga által eljátszott verzióját, nyerhet egy találkozót Daviddel, a 2022-re elhalasztott egyik koncertje alkalmával.