Álforradalmár Stradivarival
"Alive – My Soundtrack" című új albumán a Rolling Stones, Michael Jackson és a Metallica slágereit is előadja. Beszélgetés a hangos zenéről, koncerttilalomról és a korona-időszak alatti kreativitásról.
2020.10.08. | Írta: Olaf Neumann | Forrás: RNZ.de
 |
| David a 24. José Carreras gálán | Fotó: Tobias Hase |
Mi jelentett kihívást a "Paint It Black" című Rolling Stones-dal újraértelmezése során?
A műnek hihetetlenül jó a dallama ehhez a hangszerhez. Sztravinszkij "Tűzmadarával" is szép összjátékot alkot, amit a közepéhez adtunk hozzá. Irtó izgalmas egy rockszámot egy kis klasszikussal ötvözni anélkül, hogy az a hallgatónak rögtön feltűnne.
Úgy gondolja, hogy az újfajta előadásmódjával a klasszikus zenének is új közönséget szerez?
Ezt már gyakran átéltem a múltban is: Hogy valaki olyan is megveszi a klasszikus zenei albumom, aki különben nem nagyon hallgat komolyzenét, vagy fordítva: valaki vesz egy crossover-albumot, aki amúgy csak klasszikus zenét hallgat.
Mi teszi az "Imagine" című John Lennon-dalt az Ön számára érdekessé – az üzenete, vagy a dallama?
Az egy hihetetlenül szép szerzemény, remek üzenettel. A gitárosommal és produceremmel, Franck van der Heijdennel voltam a stúdióban. Gyakran csak mi ketten ültünk bent, és sok mindent kipróbáltunk. Az "Imagine"-t csak spontán kezdtük el játszani, és olyan jól szólt, hogy azonnal bekapcsoltuk a mikrofonokat. A számot tíz percen belül feljátszottuk. Vannak szupergyorsan történő dolgok.
Melyik pop-, vagy rockzenész írja a legszebb dallamokat?
Dallam szempontjából a Beatles-dalok nagyon fülbemászóak. Egyszerűen hihetetlenül jó összhang volt a négy srác között. Mindegyikük valami nagyon egyedit tett hozzá. A Beatles nem ok nélkül volt olyan népszerű. Számomra, kis túlzással, a világ legjobb együttese.
Nem számít Önnek a popzene és a klasszikus zene különválasztása?
Már egyáltalán nem. Az, hogy valami a klasszikus, a dzsessz, vagy a popzene világából származik, nálam semmi különbséget nem jelent. Az a fő, hogy érzelmileg megérintsen, mert jól írták meg, jól éneklik, és a hangszerek is jók benne.
Nagyon igényes zenén nőtt fel.
A pop és a rock miért nem lehet igényes? Ez egy komoly közhely. Borzasztó sok klasszikus mű van, ami egyáltalán nem igényes, és soha nem is játsszák. A "nincs jól megírva" – kategóriába sorolják. Neves zeneszerzőktől származók is vannak köztük.
Mily' módon érintette meg Önt a Metallica "Enter Sandman" című száma?
Az egy valódi rockhimnusz. Nagy tisztelettel bántam vele, mert a megfelelő megközelítés szükséges az újraértelmezéséhez. Az akusztikus és az elektromos hegedűk cserélgetését is belevettem, mert középtájt nem szólt volna a Stradivari elég ütősen. Egyszerűen hiányzik belőle a keménység. Ezért lett megvariálva.
Milyen gyakran érzékeli, hogy a közönség ugyanazt érzi, mint Ön?
Nem figyelek feltétlenül a közönség reakcióira. Mindig nagyon koncentrálok, hogy megítéljem magam, és mindent észleljek, ami körülöttem történik a színpadon. Talán a koncert utolsó harmadában már jobban figyelek a közönségre. Ez így is van jól. Ami engem személy szerint nézőként elbűvöl az az, ha valaki tényleg belemerül abba, amit csinál, és nem a közönségnek, hanem a zene kedvéért játszik.
Mikor volt az utolsó koncertje?
Januárban léptünk fel Abu Dhabiban. Azóta nem.
A korlátozások előtt mozgalmasabb volt az élete?
Igen, sokkal mozgalmasabb. De erre a kérdésre bizonyára minden zenész így válaszolna. Sok szempontból izgalmasabb és érdekesebb is. Hiányzik az utazás, a tapasztalatok és a közönséggel való kapcsolat. Bizonyos érzéseket jelenleg egyáltalán nem élek át. Másrészt viszont sokkal kevesebb az idegesség, akár pozitív, akár negatív értelemben, mivel az életem sokkal nyugodtabb lett.
Mi a helyzet New Yorkban, ahol Önnek szintén van lakása?
Az elmúlt hét hónapban nem voltam ott. De barátoktól hallom, hogy New York olyan, mint egy szellemváros. A legtöbb étterem zárva van. Ez az egész nagyon szürreális.
Jelenleg hogyan élnek meg az amerikai művészbarátai?
Egyik napról a másikra. Nagyon nehéz nekik. Sokan más ágazatokban kénytelenek boldogulni, hogy fenntartsák magukat. Amikor például azt olvasom a Facebookon, hogy mennyire kétségbeesett néhány ember, az nagyon elszomorít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése