Frankfurt - Zúg a vihar: mesteri játék húrszakadással

"A hegedűn kétségtelenül mesterien játszik." | Fotó: Sven-Sebastian Sajak

2014. május 20., 20:00, Alte Oper (Großer Saal), Frankfurt | Cikk forrása: Matthias Gerhart,  Frankfurter Neue Presse |

A sztárhegedűs David Garrett fellobbantotta a virtuozitás tüzét a frankfurti Alte Operben. 

Ennek az extrovertált művésznek a koncertjei természetesen nem zenei-programszerű szemináriumok. Amikor David Garrett a kitaposott katonai bakancsában (cipőfűző nélkül) a színpadra gázol, a virtuozitásnak csinál reklámot. Méghozzá kicsi, jól megemészthető falatkákkal.

Hogy a darabok - mint például Tartini Ördögtrilla-szonátája, Kreisler Corelli-variációi, és végül Paganini 24. capricciója (mind átirat hegedűre és zenekarra) - klasszikus sztárparádéként kissé összefüggéstelenül áll egymás mellett, senki nem veszi zokon a szelíd hangon műsort vezető "pophegedűstől".

Hiszen a "pop" ennél a zenésznél tulajdonképpen mindenekelőtt a vad sörényben, a kilógó pólóban, vagy az ujjain lévő vastag gyűrűkben nyilvánul meg.

Máskülönben David Garrett valóban egy kivételesen tehetséges és technikailag gyakorlott interpretáló, mesés kézügyességgel.

Kvalitásaihoz hozzátartozik továbbá a passzoló zenekar kiválasztása: a francia Svájcból származó VFO  helyesen muzsikál a langaléta külseje ellenére iszonyatosan precíz Garrett hangulatához alkalmazkodva. És ha a szólista egy szusszanásnyi szünetet beiktat, a szerződtetett karmester és hangversenymester Christoph Koncz által betanított zenészek pezsgő betéteket hoznak: hallható volt többek között Mozart "Figaro"-nyitánya éppúgy, mint Mendelssohn "Olasz"-szimfóniájának első tétele.

A második részben a program irányvonalat is kapott. Vivaldi négy hegedűversenye ("A négy évszak") ismét a középpontba állította Garrett játékának kifinomultságát. Garrett a "Tavasz" közben a madarakat csicseregtette, az "Ősz" alatt a vadásztársaságot kísérte, és "Téli" viharokat keltett. "Nyáron" vált igazán drámaivá a helyzet: a zenei vihar közben elszakadt egy húr, Garrett villámgyorsan a másod-koncertmester hölgy hangszere után nyúlt. Aztán percekre eltűnt az öltözőjében, hogy rendbe hozza a hegedűjét. "Átélt Ön már hasonlót?", súgta a szomszéd. Az elmúlt 25 évben tulajdonképpen nem. Már csak emiatt is megmarad ez az este a "pophegedűssel" az emlékezetekben.