 |
| Fotó: FVision |
Május 16.- Berlin - Philharmonie, 20:00 | Recital-Tour Spring 2016
Koncert Berlinben
Mesteri hegedűs a stílusok között: David Garrett a Filharmóniában
2016.05.17. | BZ-Berlin |
Csupán zongorakísérettel lépett fel a hegedűsztár, David Garrett a Filharmóniában, és a szólóest folyamán teret engedett személyes zenetörténelmének.
"Szólóestnek" nevezi a hegedűsztár, David Garrett olyan művekből álló műsorát, amelyek életének hosszú tanösvényén kínozták és gyönyörködtették. A Berlini Filharmóniában pünkösd hétfőn újra elhozta kedvelt zeneműveit kiváló zongoristájával, Julien Quentinnel egy szimpla duó formájában.
"Csak akkor zenélhet szabadon az ember, ha technikai nehézségek nem állnak az útjában", biccent a Maestro megfontoltan. Egy hangyányi büszkeség biztosan érezhető, amikor David a Filharmónia lebilincselő kulisszái között a tanulóéveiről beszél. A lengyel zeneszerző és hegedűművész, Henryk Wieniawski Garrett számára legenda, ezért játssza láthatóan elérzékenyülve a Légende g-mollban művet.
Sarasate, Dvořák és Prokofjev erőteljes művei után egy ifjú hőssel folytatja. A hegedűművész tinédzserként már Kreislert hallgatott, azért is, mert véleménye szerint sokáig félreismerték: "Ami engem különösen lenyűgöz, az a jobb, vonós kezének szabadsága." Miközben a teremben néma csend honol, és mély benyomást keltő felépítésének eltolt szimmetriája hat a vendégekre, David Garrett felugrik a zsámolyról és dobbant a padlón. Testmozdulatai követik tehetséges kezének könnyed fürgeségét.
Amit Kreislerben tisztel: hogy saját maga is írt műveket. David meglepettnek tűnve mondja, hogy milyen kevés hegedűs szerez saját maga zenét manapság. Hiszen ez fedi fel a zenész valódi személyiségét. David másik Énje - a klasszikus, elegáns oldala mellett, amihez szőke sörényét összekötve hordja, lábán kifűzött bakanccsal - a műfajkeverő zene. Ott összevegyíti a klasszikus zeneműveket a popslágerekkel. "A crossover zene segített nekem fejleszteni a ritmusérzékem." November végén ismét fel fog lépni a berlini Mercedes-Benz arénában.
Ma azonban összekötve marad a haja, amikor Vittorio Monti klasszikus slágerét, a "Csárdást" rántja elő - ez karrierjének legtöbbet játszott darabja, teszi hozzá. Az aacheni születésű sztár a bátyjával kezdett el gyakorolni. Ő a legszívesebben Csajkovszkijtól a "Souvenir d’un lieu cher" "Mélodie, Esz-dúr-ját" ásta elő, emlékszik vissza David az első lépéseire. Négy éves kora óta gyakorol intenzíven a hangszerén.
Útmutatóul a szülei szolgáltak. Édesapja hegedűtanár és -kereskedő volt, édesanyja prímabalerina. "Nehéz a szigorú szülőkkel, de lehetetlen is nélkülük", tiszteleg bölcs szavakkal szülei előtt Garrett, és Rimszkij-Korszakov világszerte ismert "Dongó"-ja után nekik ajánlja az est utolsó darabját: Antonio Bazzini "A manók tánca" című művét.
A szűnni nem akaró álló ováció után David Garrett még egy ráadásra visszatér. "Ez a terem minden művész számára nagyon különleges", szívja be az elismeréstől elérzékenyülten a 36 éves művész a levegőt, és mélyen meghajol.
_________________________________________
Fotók: BZ Berlin TW | FVision albuma |
Rajongói fotók: Danke, Susi! | Susi albuma itt látható |
Videók: Elgar: A szeszélyes | A dongó | 2 | Csajkovszkij: Mélodie | Wieniawski - Polonaise | Kreisler: Rondino | Manók tánca |
INST 1 |
INST 1 |
_________________________________________
Utolsó frissítés: 2016.05.26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése