Az "il Cannone": Paganini hegedűje

2016. november 2.

Az "il Cannone": Paganini hegedűje

Az "Il Cannone", azaz az "Ágyú" becenévre hallgató Guarneri del Gesù hegedűt Genovában, Paganini szülővárosában őrzik a Doria Tursi-palotában található Musei di Strada Nuova múzeum Paganiniről elnevezett termében.

Mario Trabucco hegedűművész-kurátor 1972 óta a felelőse a hangszernek, havonta egyszer meg is szólaltatja. Játszott rajta Hanoiban, Santiago de Compostelában, Tokióban, Szentpéterváron és Strasbourgban, az Európai Parlamentben (1998. május).

1742-ben készült (a Hill-testvérek adatai alapján, mások szerint 1743-ban), a cremonai hegedűkészítő mester, Giuseppe Guarneri (1698-1744) műhelyében. A mester nevéhez a "del Gesù" nevet is hozzáragasztották, mert 1731-től kezdve a címkéi tartalmazták az IHS monogramot is, amely Jézus nevének görög rövidítéséből származik, valamint egy keresztet is.

Mielőtt Paganini az "Il Cannone" tulajdonosa lett volna, egy Amati hegedűje volt. Az Amatiját 15 évesen szerencsejáték-adósság miatt elvesztette. Egy Livron nevű gazdag kereskedő által megrendezett hangversenyen azonban így nem tudott volna játszani. Livron kölcsönadta neki az elhanyagolt állapotban lévő Guarnerit, és hallván Paganini játékát, nem is is kérte vissza tőle a koncert után. Ez a hangszer aztán egész élete során hű társa maradt, és az erőteljes hangzása miatt nevezte el "Ágyúnak".

Az akkoriban Cremonában készült hegedűkhöz képest nagyobb a mérete. A legtöbb Stradivari és Guarneri úgy 352 mm hosszú, míg az "Il Cannone" 354 mm. 2 milliméter nem tűnik túl nagy különbségnek, de egy húros hangszer, mint a hegedű esetében, ez a kis különbség nagyon sokat jelenthet! Széles is és egy kicsit nagyobb a távolság attól a ponttól, ahonnan a nyak kiindul, a húrlábig.

Szóval, a felújításra szoruló hegedűt Paganini a méltán híres Jean-Baptiste Vuillaume hegedűkészítő mester műhelyébe vitte tökéletesíteni. Még ma sem lehet tudni, mit alakított a mester Paganini hangszerén, de valószínűleg új basszusgerendát tett bele, és megnövelte a nyak szögét. Emellett készített egy olyan tökéletes másolatot is róla, hogy maga Paganini sem tudta megmondani, melyik az eredeti mindaddig, amíg nem játszott rajtuk. Camillo Sivori, Paganini tanítványa játszott a Vuillaume-másolaton.

Mindkét hangszer Genovában látható. Az évek során az "Il Cannone" nagyszerű állapotban maradt meg, így sokan kaptak lehetőséget arra, hogy megszólaltassák. Kétévente kerül megrendezésre a Premio Paganini nevű verseny 16 és 30 év közötti ifjú hegedűsök számára. A győztes amellett, hogy pénzjutalmat és lemezszerződést kap, a verseny végén játszhat az "Ágyún".

Az "Il Cannone" különleges alkalmakkor is főszerepet kap: például a dzsesszhegedűs, Regina Carter többször is játszott rajta, fellépései és lemezfelvételek alkalmából, többek között a "Paganini: After A Dream" című CD-jének felvételei közben.

Fotók: Wikipédia | Wikipédia

Guarneri néhány címkéje ezen az oldalon látható. | És itt is van egy. IHS és kereszt van rajta. |

__________________________________________________________________________

2016. április 14-én David Garrett Genovában koncertezett. (Csajkovszkij op.35 - Teatro Carlo Felice, 20:30) Az a megtiszteltetés érte, hogy játszhatott rajta! Az ördög hegedűse című, Paganini életéről szóló filmjének zenéjéhez átírta Paganini 4. concertójának 2. tételét (MS60 – d-moll concerto No. 4, Adagio flebile (con sentimento)), és ezt játszotta el az Ágyún.

David Twitteren: Ápr.12.: Olaszországba érkezve | Ápr.14.: Paganini hegedűjével: Egy darabka történelem. Nagy megtiszteltetés. |

A piece of history. Feel very honored. #paganini #del gesu pic.twitter.com/UiF1Cp9Yi4
— David Garrett (@david_garrett) 2016. április 14.

Oldalak

2016. november 2.

Az "il Cannone": Paganini hegedűje

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üzenet