Kiállás a hitelesség mellett
| ADZfür Rumänien | Szerző: Michael Fernbach | Megjelenés: 2018.09.22
 |
| Fotó forrása: YouTube/Eta Carinae 1982 |
A teremben az első pillanattól kezdve tapintható volt az energia, ami egy nem mindennapi élmény iránti várakozásból és reményből táplálkozott, mert ami azután következett, az sem rockkoncert nem volt, sem egy esti előadás a Filharmónián. A zenekar kezd, David Guetta „Dangerous” című slágerének bevezetőjét játssza – ami egyébként ugyan elektro-pop, mégis a szimfonikus hangzás előnyeit használja egyfajta hangulati háttérelemként – végül pedig David Garrett lép be a terembe egy oldalajtón át, hogy 1716-os Stradivarijának lágy hangjával megragadva a sláger fő motívumát, amely ezután folyamatosan egyre magasabbra ível, a közönséget egy lenyűgöző zenei felfedezőútra vigye magával. És igen, mindenkit elbűvöl. Se nem egy a klisé-rocker áll a közönség előtt bőrszerkóban, se nem egy zeneművész frakkban, hanem egy fesztelenül laza művész farmerben, pólóban és long-beanie sapkában.
A bukaresti Sala Palatului mindkét esti előadására minden jegy elkelt, hiszen David Garrettnek Romániában is sok rajongója van. És ez ugyanúgy igaz mind a tavalyi George Enescu Fesztiválon való fellépésére a Csajkovszkij-hegedűversennyel a Filarmonica della Scalával és Riccardo Chailly karmesterrel, mind pedig a crossover-koncertjeire. Figyelemre méltó az a tény, hogy minden korcsoport képviselteti magát a nézőtéren: gyerekek és fiatalok ugyanúgy, mint a középkorú és a idősebb generáció. Ők valamennyien találnak valahol kapcsolódási pontot, megszólítva érzik magukat David Garrett zenéje és személyisége által.
És a művész is megszólítja rajongóit. Többször is közönségéhez fordul, néhányszor románul is, ejt néhány szót az egyes darabokról, elmondja, mit jelentenek neki, bemutatja az eszközöket, amiket új effektekhez használ, mint például a pedálboard-ot, amellyel a "Viva la Vida" Coldplay-slágerben sokszorozza meg hegedűjét. És igen, akkor is hiteles és szimpatikus marad, amikor összekeveri a darabokat, ahogy múlt pénteken Bukarestben történt, és “jobbkeze”, a csodálatos szólógitáros és producer Franck van der Heijden segíti ki.
David Garrett bámulatosan pozitív energiát sugároz, a szikra azonnal átugrik a nézőtérre, és egy pillantás az ott ülőkre megerősíti, hogy az arcok ragyognak. Mert egyet feltétlenül hangsúlyozni kell: egy kiemelkedő zenész áll előttünk, egy csodálatos hegedűművész tökéletes intonációval, szívmelengető pianóval és a kifejezőeszközök fantasztikus palettájával. A klasszikusan képzett David Garrett, akit már egészen korán csodagyerekként emlegettek, korunk nagy karmestereivel és a legjobb zenekarokkal játszott együtt, aki jól ismeri a klasszikus repertoárt, crossover-programját játszva is kívül-belül klasszikus hegedűművész marad. A programja megmutatja, hogy abba a sablonok erőltetése nélkül is beilleszthetők Bach (Toccata), Beethoven (5. Szimfónia) és Vivaldi (Nyár) mellé a filmzenék vagy Michael Jackson slágerei („They Don’t Really Care About Us“), Prince (" Purple Rain "), Led Zeppelin vagy a Rage Against the Machine, hogy ezzel a legkülönbözőbb zenei kifejezésformákat sorakoztassa fel. Egy különleges fénypont lesz az este meglepetése – a rapper, Eminem "Lose Yourself" című hip-hop-slágerének feldolgozása. A terem beleremeg. Szó szerint.
Ezzel a 2018. szeptember 14-i este a bukaresti Sala Palatului-ben a hitelesség és a kísérletező kedv védőbeszédévé válik amellett, aki hisz magában, a saját útjában, abban hogy megélje az álmát. Egy ilyen kiállás fellazítja a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó nézeteket, és új perspektívákat nyit meg a zene, mint egész, mint egység felé, minden stilisztikai sokféleség ellenére. "Szeretem a határokat feszegetni" – mondta Garrett a közönségnek ma esti egyik beszédében. Megközelítése meggyőző és jólesik. Könnyedsége és az öröm, amivel játszik – mindig mosollyal az arcán –, játékának virtuozitása és intenzitása olyan művészéi, aki hisz a művészetében és az ezáltal él.
Köszönjük, David.
Fordította: Menyhért Mónika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése